A stressz

Fizikában a feszültségnek kitett anyag elfáradását jelenti. Vészhelyzetben túlélő mechanizmus, életmentő. Vélt vészhelyzetben is működik ugyanez a mechanizmus. Életünket nem fenyegető eseményekből sok van, a baj az, hogy testünk erre is reagál.

Krónikus stressz

Krónikus stressz esetén, ha nincs levezetés (üss v. fuss) a kortizol termelés megnő, kimossa a szervezetből a tartalékenergiát. Pl.: zsírból, májból, immunrendszerből energiát von el. A csecsemőmirigy az immunrendszer központja. Energia elvonás hatására csökken a mérete. Krónikus stressz esetén az emésztés leáll, mellékvese velő a véráramba juttatja az adrenalin nevű hormont. Üss v. fuss reakció beindul.

A stresszt a „80-as évek betegségének” hívják. Hívják ezentúl a „változás betegségének” is. Testünk és lelkünk számára természetes a bennünk és körülöttünk történő változásokhoz való alkalmazkodás. A problémák viszont jelentkeznek ha nem megfelelően reagálunk, ha megtagadjuk a problémát, ha rajtunk kívülálló dolgok miatt aggódunk, ha elnyomjuk negatív érzéseiket, ha úgy érezzük futnunk kell, de nincs hová, ha tehetetlennek érezzük magunkat a cselekvéshez.

És ha…? És ha…? A mi saját kis világunkban – az otthonunk vagy munkahelyünk mikrovilágában, vagy mikrovilágunkban – rengeteg gondolat és szituáció van, ami alkalmazkodásra kényszerít bennünket. Ha sikeresen alkalmazkodunk, akkor az élet izgalmakkal teli kaland. Ha ez nem sikerül, sőt tehetetlennek érezzük magunkat, még akkor is lehet izgalmas kaland, de a „stressz korának” áldozatává is válhatunk.

Már most is megszámlálhatatlan könyv jelent meg, amik a stressz különböző aspektusaival foglalkoznak. Néhány a testi egészséget vizsgálja, a testmozgás fontosságát és az annak hiányában fellépő problémákat, mások az étrendről, táplálkozásról szólnak és megmutatják, hogyan romboljuk magunkat modern, kifinomult, feldolgozott élelmiszerek által, megint mások létezésünk pszichológiai, érzelmi, szellemi oldalát elemzik.