Barátaim sokszor mondják, hogy milyen jó a trénereknek, mert szórakozás az egész munka, irányítgatja a csapatokat, nagy röhögések, este buli. Álommunka.

Az. Tényleg nagyon jó munka, rengeteg pozitív pillanata van, nagyon jó érzés, hogy azonnali visszajelzést kap az ember a munkájáról – és a tapasztalat az, hogy nagyon őszintén, sokszor részletekbe menően is tükröt tartanak a tréningen résztvevők, ami külön öröm a tréner számára. Elmondják a jó dolgokat, hogy mit kaptak tőlünk, vagy ha van ötletük, hogy mivel egészítenék ki a tréninget, azt is megosztják velünk. Mi ezáltal is fejlődünk.

De honnan indulunk? Mikorra jut el egy tréner egy tréningre?

Az alapok a képzéseken kezdődnek. Megtanulja az ember a szakmai részt, az emberi részt, a személyiségeket, a különböző technikákat. Ez még nem sokban különbözik más szakmáktól. A képzések után az „elméleti tréner” már részt vehet tréningeken segédtrénerként, hogy a gyakorlatban is megtanulhassa azt, amivel majd később eredményesen tudja irányítani, formálni, együttműködésre ösztönözni a sokszor meglepően különböző csapattagokat egy-egy csapatépítő tréning során.

Aztán ha már a gyakorlatban is elsajátította a tréner a különböző technikákat, elengedik a kezét, és jöhet az éles bevetés.

A tréning

Hogyan? Megkapjuk az időpontot, a helyszínt, a cég nevét, a létszámot, és a tréning típusát. Ezek alapján minden tréner felkészül a tréningre az alapján, hogy kinek mi a feladata. Többszöri egyeztetés után összeáll a csapatépítő tréning anyaga, részletes programja, lépésről lépésre. Figyelembe kell venni a cég profilját, a résztvevők beosztását, a HR munkatárs elvárásait, a csapat létszámát, a csapatépítő tréning elvárt célját. Ezek alapján áll össze, a teljes program.

A tréning elején ott áll a trénerrel szemben, egy csapat idegen ember, akikről a lehető legrövidebb idő alatt kell felismerni, hogy hogyan dolgoznak, mik az erősségeik és mik a fejlesztendő területek a munkájukban. És itt jön a tréner azon láthatatlan feladata, hogy a résztvevőket egyenként megismerje, és a csapaton belül a kevésbé aktívakat ösztönözze az együttműködésre, a nagyszájúakat, túlpörgőket kissé „megzabolázza”, a negatív, visszahúzó tagokat kizökkentse a megszokott gondolkodásukból.

Amikor az ember felismeri a karaktereket, és a csapatépítő tréning végére látja a változásokat, vagy adott esetben a résztvevők mondják azt el, ez a legszebb része a tréneri munkának. Igen, ez álommunka.

ML